Ha olyan hőség van, hogy a ruha is leolvad rólad, na akkor sürgősen tenni kell valamit!!! Jöhet egy könnyű lecsó!

A mai napon, valami eszement hőség volt nálunk. Már kora reggel is lehetett érezni, hogy itt giga meleg lesz. Már megint! Enne

k örömére, az egyik barátunk meghívott magukhoz egy kis eszmecserére, enyhítendő a nagy meleget. Na en

nek külön örültem, mivel szép házuk van, jó is minden, de a teraszuk, ami akkora, mint a lakás fele kb., na az dög meleg, oda süt a nap. Mit süt, tűzi egész álló nap! Barátunk, pedig ott imád sütögetni, beszélgetni, elnyúlni a napozóágyon és hasonló kikapcsolódásnak álcázott tevékenységet folytatni abban a nagyon kicsi szabad idejében, a melegben. Ki tudja miért nem megy inkább úszni valahova, vagy egy kellemes hűvös helyre pihenni? Végül is mindegy, hogy hol lóg az ember nyelve a kánikulában. Mivel egy rendkívül jó barátról van szó, és mindenki menni akart, hát én is belementem. Legyen! Jól jön egy kis szauna! Hurrá!

Szép helyen laknak ők, csinos kis családi házuk van, de a kérdéses terasz, az fene módon meleg. Mint már említettem. Szerencsére a padlizsánkrémet, ami nagyon finom lett, kis sóval, borssal, olívaolajjal hmm... még előző nap, a hűs hajnali órákban megcsináltam. Így most csak felkaptam és már mehettünk is. Ezt mindig emlegeti, így most kap egy szép nagy tállal belőle. 

Azért hozzá kell tennem, hogy a barátunk, a csábítást fokozandó, és az elrettentő terasz rémképét enyhítendő, egy "saját" készítésű lecsót ígért nekünk. Erről tudni kell, hogy az a bizonyos lecsó... hááát az valami mennyei!  Bográcsban, kellő szakértelemmel, érzéssel és sok egyéb titkos összetevővel. Az maga a gasztronómiai élvezet! Így már érdemes neki indulni!

Akkor esett le az állam igazán, amikor odaértünk. Látom ám, hogy itt ma nem lesz napszúrás, de még olvadás sem a napon. Gábor haverom teli pofával vigyorgott rajtam, olyan döbbent képet vágtam. Vett ugyanis egy nagyon ötletes "ponyvát". Később kiderült, hogy napvitorlának hívják, és felszerelte a terasz felett lévő tetőre oly módon, hogy sátorszerűen meghosszabbította a tető vonalát velük. Komolyan mondom, több méterrel lett hosszabb az árnyékos rész, és még mondhatni hűvös is volt alatta.

Haverom lecsó főzés közben felvilágolt, miközben pirította a hagymát, hogy  7m hosszú is van belőle, de ha háromszögletűt akarok az is van, vagy netán csak két épület közé árnyékolót akarok feltenni, azt is vehetek. A csomagban van hozzá minden cucc, amivel fel lehet szerelni, és acélsodronyra kell kifeszíteni. Közben teszi bele a bográcsba pirítani a jó kis kolbászt, majd hozzá adta a meghámozott, felaprított paradicsomot is. Nekem már a nyálam csorog, de ő csak a vitorlája beszerzését meséli.

Csavarokat, mindent adnak hozzá. Ő most bevásárolt belőle, mert az üzletben 50%-os akció van. Ja és még a színt is megválaszthatom, ha abba tudom hagyni a bogrács bámulását, amiben már a paprika is ott párolódott a többi résztvevővel együtt. Ezek az illatok! Egyre intenzívebbek az érzékeinkre mért támadásai a készülő lecsónak. Alig győztük kivárni, hogy kész legyen. Gábor egyfolytában a napvitorlájáról beszél, nagyon beleszeretett!

Öröm nézni, ahogy Gáborom főz, olvad a bogrács mellett és csak pakolja bele a mértani pontossággal felaprított és előkészített hozzávalókat, közben egy kellemes vörösbort kortyolgatunk. Én már a lecsót enném! Hm!
Az hozzá tartozik haverom mesteri lecsófőzéséhez, hogy shéfünknek minden elő van készítve, kis tálkában, tálban, előre mosva, karikázva, kockázva, stokira állnak a hozzávalók. Ezeket, kedves felesége készíti elő neki, a "mesternek", hogy meg tudja alkotni az évszázad legjobb lecsóját! :-) Öröm nézni, ahogy csinálja. 

És készen van!! És igen, nagyon finom, enyhén csípős a bogyiszlói paprikától, ami pont a megfelelően erős. Az összeért ízek orgiája, már az illata is, ahogy a falat közelít a villához! Közben azon járt az agyam, hogy meg kellene nézni a többi napvitorlát is, legalább a netre felugorhatnék, ott is biztos vannak képek. Ahogy fogy a lecsó, egyre jobban tetszik a szárazföldi vitorlázás ötlete. Persze ha van olyan színben, ami nekem is bejön.

Mondanom sem kell, nem kellett edényt keresni a maradék lecsónak, mivel olyan nem volt! :-) Mind elfogyott az utolsó falatig. Őszintén megmondva, a padlizsánkrémből egy gyors előétel lett pirítóssal, mert a lecsónak valami olyan nagyszerű illata volt, hogy mindenki inkább azt ette. A többi jó lesz uzsonnára, hideg, könnyű és pirítóst is lehet még hozzá csinálni.

Árnyékoló napvitorlák >>>

Kulcsmásolással is foglalkoztunk. Néha kértek lépcsőházakba zárbetétet több kulccsal. Amikor egy cilinderbetéthez sok kulcsot másoltam mindig m mondtami a vevőnek, hogy érdemes egy kis grafitos kezelést adni a cilinderbetétnek.

Menete a következő:

Vegyünk egy kis adag grafitot. Ekkor szokták megkérdezni, azt meg hol lehet kapni? Grafitceruza, jobb az ácsceruza mert annak vastag a grafit bele, no meg áruljuk és fillérekbe kerül. Reszeljük le egy kis csiszolóvászon darabon. Hajtsuk be V alakba és öntsük rá a grafitport. Majd öntsük bele a cilinderbetétbe, oda ahová a kulcs is becsúszik. Dugjuk be a kulcsot és forgassuk meg néhányszor. Ismételjük meg még egyszer. Ne aggódjunk, nem tudjuk elrontani azzal, hogy sok grafitot teszünk bele, mert ami nem fér, úgy is kihullik a zárbetét nyílásain. A cilinderbetét másik oldalán is ismételjük meg a kezelést.

Mit érünk el vele?

A grafit felkenődik a zárbetét alkatrészeinek falaira - főleg sárgaréz betét esetében kiváló - félig önkenővé válik. Az ilyen kezelt cilinderbetét sokkal tovább bírja, később kopik el. Ha olyan helyre tesszük ami kaphat esőt, pl. kertkapu nem fagy be, mert a grafitos felületről úgy kifolyik a víz, mintha higany lenne.

Ha lépcsőházajtókba kértek zárbetéttel kulcsmásolást, mindig meg csináltam kérés nélkül is.Természetesen ha ez egy 10 emeletes panel lépcsőház kapuzár amihez úgy 100-200 kulcsot használnak, a cilinderbetétnek is minőséginek kell lennie. Itt nem gondolok valami drága cilinderbetétre, hanem egy olcsóbb de minőségi is megteszi.

Valami baj lehet a mobiltelefon szervizekkel. Ezt onnan tudom, hogy ma is kerestek egy Iphone-hoz csavarhúzót. Lassan mindennapos lesz, hogy a kedves vevők szétszedik a telefonjukat és megszerelik. Több hónapja az üzletbe polcra kértem ilyen kis csavarhúzókat. Néztem is a legkisebb King Tony csavarhúzó fejét. Ha nem tudom hogy csavarhúzó azt hinném, hogy tűvégű olyan apró. 0,6mm nem a vastagsága, hanem a szélessége!

Nekem erről az jutott eszembe, hogy nagyon sok ember van aki megveszi a több mint 100.000Ft-os mobilját, és talán spórolásból, vagy talán bízik annyira magában ahelyett, hogy elvinné szervizbe nekiáll szerelni. Már gondolkodtam azon, hogy a szerszám webáruház azon műszerész csavarhúzóihoz ami e célból fogy, a leírásba beleírom hogy mobiltelefon szereléshez ajánljuk:))

Az ominózus csavarhúzó >>

Van szerencsém olyan házban lakni, ahol az előző lakók valamelyike, még időszámításunk előtt beültette a ház falát végig vadszőlővel. Na mára ez az ültetvény igencsak rendes méreteket öltött, van vagy 6cm vastag szára és ki tudja meddig ér fel. Az idők folyamán szorgalmasan dolgozott növényünk, mivel mára már az összes falat elborította az indáival (hatemeletes épület 4. emeletéig). Télen látszik igazán, milyen bivaly méretű növényről van szó. A lényeg, ha nem akarja az ember, hogy az ablakokat is beborítsa, és reggel elsőként őt üdvözölje a szobában, akkor határozott lépéseket kell tennie az ügy érdekében. 

Mivel már elég jó idő van egy ideje, a szobaablak mindig nyitva van résnyire. Eddig megúsztuk kisebb, sok lábbal rendelkező, hajlékony látogatókkal, azonban az egyik este padlót fogtam. Lefekvés előtt, annak rendje és módja szerint olvasgattam egy kicsit, hogy a kulturális élvezeteknek is hódoljak. Már majdnem rábólintottam a könyvre, amikor véletlenül felnéztem a mellettem lévő párnára, ahol is valami nagyon nem odaillőt fedeztem fel.

Jobban összpontosítva és szemeimet nagyra meresztve, az olvasás kábulatából feléledve konstatáltam, hogy a párna oldaláról egy rohadt nagy kaszáspók pillog felém. Ledöbbentem, ahogy az öklömnyi, undorító, hosszú lábú, váratlan vendéget néztem, ő meg hasonlóan meresztette rám a szemeit, közben meg tapogatózott a km-es lábaival, hogy hol van.

Na hát rekord gyorsasággal kiröppent a szememből a kellemes álmos bódulat, én meg az ágyból és azon gondolkodtam, hogy mi a francot csináljak! Bármennyire is csábos hosszú lábai voltak, a franc akart vele egy ágyban aludni, így határozott fellépéssel, kitessékeltem a szobából. Aztán azon filóztam, hogy kb. mennyi ideig tarthatott neki, amíg azon a nyavalyás vadszőlőn felmászott és pont a mi ablakunk lett szimpatikus neki, hogy ment volna inkább tovább, a szomszédba csövezni.

Miután lenyugodtak a kedélyek és mindenki visszatért aludni, felmerült bennem a kérdés, hogy mi a fene jöhet még be hívatlanul az ablakon. Bőséges lehet a kínálat, tekintve hogy az udvaron több növény, és egyéb cucc is van. No meg, hogy teljes legyen a kép, a vadszőlő töve közvetlenül a ház alatt lévő pince mellett van. Azért ennyire "természetvédő" nem akarok lenni!

Ha az ember arra adja a fejét, hogy gyarapítsa a reggelente fürdőszobára várók számát a családban, és mondjuk saját gyerek előállításával akarja ezt a jól megfontolt tervét véghezvinni, csupa meglepetés lesz az élete. Amint kiderül, hogy sikeres volt az akció és már a kivitelezés folyamatában van a kis csemete, a kedves leendő anyuka bekerül a "nagy rendszerbe". Egy rakat szolgálat, szolgáltatás versenyez érte. Na de nem csak a kegyeiért, hanem a db számért. Ebből a kedvencem a "védőnői szolgálat", ami érdekesen van megszervezve nálunk. Tisztelet a kivételnek, mert szerencsére ilyen is van!

Nekünk a várandósság nagy részében volt szerencsénk egy fantasztikusan jó védőnőt kifogni. Ahogy a nagykönyvben megvan írva. Nem csak a papírformát darálta el, hanem a gyakorlati részt is előnyben részesítette. Őt még az is érdekelte, hogy az anyuka hogy van, mi van vele, van-e kérdése, ha nem jutott eszünkbe éppen semmi, akkor egy alapsort kérdezett/mondott végig. Minden találkozáskor elmondta, hogy az adott időnek megfelelően milyen "meglepetések" lehetnek, mire lehet számítani. Bármikor felhívattuk, mindig hasznos tanácsokkal látott el minket. Ja és van 3 fia, ami azért jelent valamit, neki saját tapasztalata biztos van!

Akkor jött a fordulat, amikor változott a lakcímünk és pár utcával odébb költöztünk. Döbbenten konstatáltam, mikor közölték, hogy nem páratlan számú a ház, így már más a területi védőnő. Hogy a fene...

Sajnálattal vettük tudomásul, és búcsút intettünk a szuper védőnőnknek. Tisztában vagyok vele, hogy őket is területileg osztják be, mint ahogy a gyerekorvosoknak is megvan a saját ellátandó területük. Azonban a gyerekorvost választani lehet, ha a területileg illetékes valami oknál fogva nem szimpatikus.

A védőnőket sajnos már nem lehet szabadon választani!!! Ezt szívtuk mi meg rendesen! Kaptunk egy frissen végzett, "nagyon lelkes" védőnőt! Amivel nem is lett volna baj, ha történetesen nem az első csemeténket vártuk volna. Szerintem elvárható lenne, hogy mindenki eldönthesse, hogy kit szeretne védőnőként maga mellett tudni egy ilyen fontos időszakban, ami egy eléggé hosszú szakasz. Nem csak a várandósság ideje tartozik ide, hanem az anya és a gyerek első közös évei is. Értem ez alatt a szülés utáni időszakot, hogy mi a véleménye a bölcsődéről, óvodáról, mi a legoptimálisabb az adott lurkó és a család számára. Ehhez azonban az kell, hogy találkozzon is velük!

Először ott fogtam padlót, amikor kiderült, hogy az új védőnő totál szűz a pályán, alig pár hónapja működik ezen a terepen! Ha nekünk ez az első, akkor a minimum, hogy a védőnő legyen tapasztalt, és hathatós segítséget tudjon nyújtani az újdonsült családnak, akik a szülés után jóformán azt se tudják, hogy mihez kapjanak, mert az egész addigi életük megváltozott, minden átalakul és különben is rohadtul fáradtak a kialvatlanságtól.

Tudom, tudom, mindenkinek kezdeni kell valahol valamikor, de azokat a védőnőket, akiknek szinte a tinta se száradt még  meg a vizsgalapjukon, tegyék olyan családokhoz, ahol már a 3., 4. gyerkőc érkezik. Ott nyugodtan lehet tapasztalatokat szerezni.

Na de vissza a miénkhez. Miután kibánkódtuk magunkat eme sajnálatos csere miatt, lelkesen vártuk az első találkozást, ami a várandósság alatti utolsó védőnői megbeszélés volt. Óvatos tapasztalatokkal gazdagodtunk, kedvesen tud mosolyogni, érdeklődni. Ezt is letudtuk. A bukta akkor következett be, amikor a kórházból hazatérve, eljött az első látogatás. A kerületi gyerekorvossal karöltve érkeztek. Túléltük, mindenki bájosan mosolygott, protokoll letudva, minden rendben. A következő már hátborzongatóbb volt. Azon túl, hogy a frászt hozták ránk, egy javaslat volt, vegyünk tápszert a gyereknek, attól majd hízik a kívánt ütemben. Első gyerekes szülőként mindent betartottunk. (A doki az anyatejes gyerek súlyát mérte a tápszeresekhez kitalált táblázatához.) A bibi csak az, hogy a gyereknek más elképzelései voltak. A nehezen, de kialakulóban lévő rendszerét ezzel sikeresen fel is borították. A védőnő nem sok mindent csinált, de továbbra is szépen mosolygott.

Azt, hogy a kismamával mi van, él-e még, hogy bírja a nyakába szakadt dolgokat, senki meg nem kérdezte. Csak a doki jegyezte meg, hogy anyuka milyen nehezen tud felállni. Na persze, pár nappal a gátmetszés után biztos sok mindenhez lehet kedve az embernek. A védőnő annyi volt, hogy megkérdezte van-e kérdésünk. Valszínű lett volna, ha nem éppen azzal vagyok elfoglalva, hogy egyáltalán fent tudjak maradni. Mit mondjak, egy "élmény" volt ez a látogatósdi.

Teszem azt lehetne nekik egy protokoll kérdéssor, amit minden újszülött látogatáskor végig kellene kérdezniük, hogy minden rendben megy-e. Ez a leghülyébb kérdés, amit feltehetnek ilyenkor. Lehet, hogy van olyan, aki a szülés után is teljesen toppon van és mindenre kérdése van. Azonban akinek mondjuk másként alakultak a kórházban a dolgok, mint ahogy azt eltervezte, az nem biztos, hogy több száz kérdéssel áll elő ilyenkor. Főként ha a rendelkezésre álló idő is eléggé limitált.

Hamar rájöttünk, hogy ezektől túl sok segítségre nem számíthatunk. A családban másik kicsi nincsen, így onnan se nagyon tudtunk ötleteket meríteni. Az első pár hétben a kórházban megismert csecsemős nővérekkel telefonon értekeztünk a legfontosabbakról, ők nagyon segítőkészek voltak, pedig nekik ekkor már nem lett volna kötelességük.

Aztán dokiváltás, de a védőnőt sajnos nem lehet lecserélni, mert arra persze nincsen lehetőség!!! Hosszas telefonálgatás után sikerült az eredeti védőnőnket elérni és rávenni, hogy eljöjjön. Heuréka! Az addig bennünk lévő homály, nagy része felszakadozott, lelket öntött belénk, hosszú listát mondott, mit hogyan kell csinálni. Visszaadta az életkedvünket!

Akkor padlóztam igazán, amikor kiderült, hogy azért nem jöhet, és nem segíthet nekünk (ő, aki hónapokon keresztül velünk volt, és ismert minket) mert ha olyan kismamával beszél, aki nem, vagy már nem hozzá tartozik, "egyszerűen" feljelentik az önkormányzatnál. Történetesen azok a kollegák, akik féltékenyek arra, hogy őt mennyire szeretik és milyen kedvelt a családok körében.

Öregem, azt hittem nem jól hallok! Inkább hagyják kínlódni a szülőket, pusztán szakmai féltékenység miatt!! Azóta jó pár hónap eltelt, a védőnőt ritkán látjuk, de akkor rendületlenül mosolyog, bár túl sok hasznát nem vesszük.

Az ideálisan és elvárhatóan működő helyi rendszerre jó példa a X. kerület, ahol a barátnőm lakik, akivel együtt kezdtük a babázást. Ő nagy szemekkel nézett rám, mikor mondtam, hogy "nálunk" a XIII-ban hogy mennek a dolgok. Amikor elkezdte mesélni, hogy "náluk" mi a megszokott rend, csak hüledeztem és pislogtam nagyokat. Hozzájuk a védőnő minden hónapban ugyanazon a napon megy, mindent megbeszélnek, tanácsokat ad, ötleteket, elmondja a véleményét, hogy a kisfiának melyik bölcsi lenne a legjobb, mikor lenne érdemes neki elkezdeni stb. Szóval havonta mindenre kiterjedően konzultálnak, lemérik a kis srácot, nagyon precízek, követik a fejlődését. 

A gyerekdokijuk mindig kimegy hozzájuk, "kiviszi" az oltást is, mindent otthon csinálnak, saját környezetben. Nálunk akkor jön ki, ha kifejezetten kérjük, ha nem akarjuk a gyereket bevinni a rendelőbe, amikor göthös, taknyos időszak van, elkerülendő hogy még több szutykot szedjen össze. Nagyon szívesen kijön, kedves, rendes. De minden ilyen kiruccanás 4.000,- pénzbe kerül. Kicsit húzós, de hát mindent a gyerekért. Na ezen meg a barátnőm lepődött meg, ugyanis ha kijön hozzájuk a gyerekorvos, és ha ő nem elég gyors, hogy adjon neki 2.000 Ft-ot, akkor elszelel a doki, minden nélkül.

Hát ekkora különbségek vannak kerületek, orvosok és védőnők között. Mi megszívtuk a miénkkel, de legalább a választott gyerekorvos jó diagnoszta és látszik rajta, hogy imádja a gyerekeket.

A továbbiak megoldásaként ötletként megkaptuk egy dúla elérhetőségét, akinek szintén van gyereke és nagyon szívesen segít, akár még telefonon is. Lehet, hogy ezt már akkor meg kellett volna tenni, amikor a "szuper" védőnőnket lecserélték...

A lakóövezetünkben tevékenykedő gázszolgáltató úgy döntött, hogy kb. 30 év után kicseréli a vezetékeket a környező utcákban. Ahhoz képest, hogy közlekedni nem lehetett, kitalálták, hogy az épületbe bejövő vezeték nem megfelelő és ki kell cserélni azt is. Ha ez nem lenne elég a lakóknak, akkor egyúttal nyugodtan cserélhetik a lakásokban lévő vezeték egy részét is. Mivel ez "sajna" nem a szolgáltató hatásköre, így azt oldják meg a házak maguk. Addig is, csak a "biztonság kedvéért elzárják" a gázt az egész területen!!! Hogy az a... 

A teljes öröm kedvéért, és hogy legyen munkája a kivitelezőknek, a gázszolgáltató megadta a paramétereket, hogy mit vár el. Így több ajánlatot kellett bekérni, hogy melyik kivitelező mit ajánl, tervet készíttetni, elfogadtatni a gázosokkal, megcsináltatni, majd várni újra a gázosokat, hogy kegyeskedjenek műszakilag elfogadni és átvenni a munkát. Ismerve a ház "temperamentumát" ez testvérek között is legalább 1 hónap.

Némileg érdekes, hogy ahogy a gázvezeték cseréjével haladtak, úgy nőtt a hasonló hibával rendelkező házak aránya. Mindenütt ugyan az volt az indok, a csonkot cserélték, szivárog a ház gázvezeték rendszere, így "sajnos" nem tudják bekötni a főrendszerbe, csak ha kicserélik a ház belső vezetékezésének egy részét. Megjegyzem ezek addig tökéletesen működtek...

Na itt padlózik a jó ember, hogy azért annyi ideig nem fog gyors kaját, se éttermi menüt enni, így kénytelen beruházni valami főző alkalmatosságba. Villanyrezsót nem veszek, mert mire az felmelegszik, már rég elment a kedvem és az étvágyam az egésztől, így marad a turista gázpalack. Kicsi is, több méretben van és ha netán valamikor túrázni akarok menni, még akkor is jól jöhet. Irány, keríteni egy olyan helyet, ahol kapni is lehet megfelelő méretben.

Az első döbbenet, hogy a megadott db ár (ami nem éppen szerény összeg) csak a kopasz, üres palackra vonatkozik. Ahhoz, hogy használni is lehessen, külön összegért nagyon szívesen megtöltik az embernek és újabb pénzért égőfejet is vehet hozzá. Miután magamhoz tértem eme kiruccanás után, büszkén vittem haza a szerzeményemet, immár megtöltve, égőfejjel, mindennel.

Ekkorra már nagyon vágytam egy normális ételre, így rögtön nekiugrottam és gyártottam egy hatalmas adag fejtettbablevest. Az egész család szereti, laktató és önmagában is elég. Feltettem főni és intéztem a dolgom, időnként ránézek, hogy minden ok az edényben, megy a maga útján az ebédünk. Az egyik ilyen alkalommal látom ám, hogy az égőfej helyett a szelepnél ég a gáz, mint egy lángcsóva, kb. méteres magasságban!! Némi káromkodás és szitkozódás kíséretében, bátorságom összeszedve elzártam a szelep csapját, ami a lángcsóva alatt csupán 1 centire volt. A kezemet szemlélve, azon gondolkodtam, mi a francot csináljak? A telep, ahol vettem, kint van a világvégén, rohadt nehéz volt töltve hazacipelni az 5kg töltetű palackot. Az eladó srác készséges volt a vásárláskor, gondoltam neki tuti tippje van erre. Gyors telefon után kiderült, hogy bár nagyon szeretne, de nem tud segíteni, vigyem vissza a telepre és megnézi mi van vele.

Na még egy kör a messzi távolba, cipelve a cuccot. Már baromira elegem volt az egészből, mikor egy másik srác volt a telepen, aki hamar kiderítette, hogy tök jó minden, csak éppen az égőfej tömítése "elmorzsálódott" menet közben. Mint kiderült ezeket ki tudja mióta tárolták a szabad ég alatt, meg gyártási hiba és aki éppen azt veszi meg, rendesen megszívja.

Így egy tömítőgyűrűvel gazdagabban, súlyzózhattam haza az egészet.

A történet innen már szinte hétköznapi, a közös képviselő szerzett egy ajánlatot, (miután többől kellett volna választani), de hát ki hogy értelmezi. A kivitelező másnap elkezdte volna a munkát, azonban minő véletlen reggelre mégis visszamondta. Aztán a kiválasztott csapat végül leszerelte, átszerelte, elzárta, majd hosszú idő után felszerelte, elindította.

Amikor elkezdték szerelni a rendszert, minden lakásban levágták a gáztűzhelyhez vezető csövet és ledugózták a csonkot. Kérdeztem nagy lelkesen, hogy ezt meg mi a francnak kell, hiszen gáz akkor se lesz, minek dugózni. Az illetékes munkás felvilágolt a tutival, miszerint azért kell ledugózniuk, mert a nyugdíjas lakók állandóan nyitogatják a csapot, hátha már van gáz. Így viszont a rendszer teljesen lelevegősödik és több a kár, mint a haszon.

Ezzel is okosabbak lettünk, gáz azonban csak kereken 1 hónap múlva, miután két napig átjáróház volt a lakás.

Minap kaptam egy érdekes levelet az ismerősömtől, az ausztriai autópályán előforduló IG-L jelzésről, ami a sebességkorlátot jelölő táblákon van feltüntetve. Őszintén halvány lila gőzöm nem volt, mi a fene lehet ez az IG-L. Végigolvasva a levelet csengett le, hogy ez mekkora pénzkaszálási lehetőség.

Ha a sebességkorlátozó tábla alján ez a három betű fel van tüntetve, és túllépi az ember az adott sebességet, nem szimplán sebességtúllépésért büntetnek meg és fizet. Ennél a szitunál környezetvédelmi bűncselekményt követ el az, aki túllépi az adott határt. Ekkor a büntetési tétel, már potom 2180 eurora ugrik fel, az egyén szeme meg ki, az összeg láttán.

Ezt lehetne jobban is publikálni, hogy ne lepődjenek meg azok, akik csak alkalomszerűen, vagy szimplán csak átutazóban vannak Ausztriában. Mondjuk utazási infok között is szerepelhetne!

Ehhez már csak hab a tortán, hogy ha netán úgy dönt a kocsi, hogy pont az osztrák autópályán akar leállni, és az ember ki akar szállni belőle, hogy megnézze mi a fene lett vele, vagy netán csak a hűtővizet feltölteni, az sem egyszerű dolog. Aki kiszáll a kocsiból és az aszfaltot érinti a lába, annak mindnek kötelező láthatósági mellényt viselnie. Tehát jobb, ha egy rakat van a kocsiban, ki tudja mikor, mennyien utaznak egyszerre.

Ez a történet arról jutott eszembe, hogy bejött az üzletbe egy apuka a fiával. A fiú úgy 4-5 éves lehetett, jobb kezében egy matchbox, amit a földön tolt az egész üzleten keresztül. Na a nadrágnak annyi, a takarítás meglesz, anyukája biztos örülni fog. Apuka elég jól bírta a kiképzést mert mondja otthon is ezt csinálja.

Az a bizonyos történet sok-sok évvel ezelőttről:

Akkoriban újítottuk fel az üzletben a fűtésrendszert, ami azt jelentette, hogy kijött a szaki és szétkapta a olajkályhát atomjaira. Szó szerint, még a kivezető kályhacső is elemeire szedve hevert a padlón.

Ekkor jött be egy szemrevaló anyuka a kisfiával, aki kb. 5 év körül lehetett. Biztosan valahová mentek, mert a kis srácon szép fehér síoverál volt.  Amíg anyuka érdeklődött, addig a kisfia, hogy elüsse az időt, csendben játszani kezdett.

A következő, amire figyelmes lettem, hogy anyuka arca olyan fehér lett, mint a zománcfesték, amit árulunk. Nem tudtam mire vélni, ezért kicsit oldalt fordultam. A látvány megmosolyogtatóan aranyos volt a számomra, a hölgy számára azonban megdöbbentő lehetett, ugyanis a kisfiú játék gyanánt fogta a padlón fekvő kályhacső könyök elemet és úgy kormosan, feketén a karjára húzta! El lehet képzelni, hogy ez a találkozás milyen nyomott hagyott a hófehér ingen és az anyuka lelkében!

El kell ismernem, volt lélekjelenléte az anyukának! Látva a károkat és felmérve a rá váró megpróbáltatásokat kérdezte, hogy "Tartanak valami nagyon erős folttisztítót?". Csak amikor már elmentek, mertem egy jó nevetni! Remélem a kisfiú is megúszta a dolgot.

Mikor megtervezzük, hogy milyen fürdőszobát/konyhát akarunk, mindenkinek tetszik, ha sok szép üvegfelület és tükör van benne. Ez addig jó is, amíg elkezdjük használni és egy idő után azt veszi észre az ember, pl. a fürdő esetén, hogy a zuhanykabinon felépült vízkő, napellenzésre is tökéletes lenne. Pláne akkor, ha van szerencséd olyan helyen lakni, ahol a víz nagyon hajlamos a vízkőképződésre.

Na akkor essünk neki valamivel, ami az otthoni készletben van. A kínálat változatos, de mindegyik büdös, mint a fene és szétmarja a kezem, még kesztyűn keresztül is. Ez a kabinnál a legtökéletesebb, mivel még azelőtt végezni kell a belső tisztítással, mielőtt az ember megfulladna a szagtól. Egy idő után meguntam a versenyzést a vízkővel és az idővel, így elkezdtem nézelődni, érdeklődni egy csomó helyen, mivel lehetne helyettesíteni a vegyszereket, amitől a kezem is és a tüdőm is egyben marad.

Hosszas keresgélés után találtam egy nagyon jó ecetes tisztítót, ami valóban egy mozdulatra levisz minden vízkövet, hogy csak öröm nézni. Tök jó az egész, csak valami szédületesen erős ecetszaga van. Egy fokkal már jobb a helyzet, de még mindig hibádzik a kabin kérdése. Aztán jött a szikra, egyik barátom mondta, hogy miért nem citromsavval szedem le. Na akkor ezt kipróbálom, mert se szaga, se bűze, de mindent visz. Rengeteg utánjárást követően találtam egy helyet, ahol 500g-os kiszerelésben is lehet kapni.

Még akkor is tuti a dolog, ha csukott kabinajtó mellett tisztítom a vízkövet. Mindent tökéletesen leszed, szagtalan, és nagyon gyorsan működik.

Mit tesz az ember, vagy a lánya, ha történetesen egy szekrényt és még jó néhány bútort le kell mérni?  Hirtelen előugrik a kérdés, hogy mivel. Bagatell, hétköznapi kérdés, csak legyint rajta az ember. No de mi van akkor, ha az otthon fellelhető szerszámos láda, mindössze 1db 2m-es mérőszalagot tartalmaz. Jön a centizgetés, és a remény, hogy a házban leledző bútorelemek, amit mérni akarunk, 202cm-nél kisebbek legyenek, különben jöhet a centizés, ujjodarakás, jelölgetés, ami (kinek mennyire pontos a választott technikája) tuti, hogy eltér az ominózus bútordarab, gyártók által kreált méretétől.

Na ekkor fogom a fejem, hogy mi a francért nem vettem már legalább egy 3m-eset vagy egy 5m-est, mikor a Házak Áruházában annyi van, hogy még szín szerint is lehet válogatni. A fene fogja centizgetni a méreteket, utána meg valahogy visszatuszkolni a tokjába a szalagot, amikor az határozottan eldöntötte, hogy a jól végzett munka után ő még levegőzni óhajt. Gyengéd, majd "határozott" rábeszélést követően, hajlandó visszatérni a tokjába, de azt is csak akadozva. E remek darab esetében, többek között, az automata visszatekerést is, lendületből el lehet felejteni...

Mehetek a barkácsboltba újra, de most mérőszalagot venni. Még jó, hogy nemrég voltam ott beszerző körúton...:)))

Tehát, érdemes időnként felülvizsgálni, hogy jó-e a meglévő szerszámkészlet, hogy ne akkor kelljen szaladgálni, amikor már sürgősen kellene az a "bizonyos létfontosságú" szerszám. Lábkímélés és időoptimalizálás okán is, hacsak nem sportoló az ember, mert akkor edzésnek is kiváló... :)))

Nem kell mindig nagy dolgokra gondolni. Mi történik ha a termék marad, de más célközönséget próbálunk megfogni vele?

Eredeti Stihl, csak éppen 3 éves kortól ajánlott gyerekjáték. Kibővíti a gyár a palettáját, hogy jobban terítődjön a célközönség? Vagy úgy nőjön fel egy generáció, hogy amikor felnő már tudja milyen márkát kell venni?

Stihl ajándéktárgyak >>>

Valamikor egy régi-régi galaxisban... mondhatnám. Régen volt már, talán úgy egy éve amikor egyik ismerősöm, Mara feltette a kérdést:

Miért nem készítesz össze egy minimum szerszámkészletet egyedülálló háziasszonyoknak? Klaszul le tudnád írni mit mihez ajánlsz, pl: a hosszú csavarhúzó nem csak a csavarokhoz jó, hanem bármit ki lehet piszkálni vele a lefolyóból. Ezt szeretem Marában: gyakorlatias. El is felejtkeztem a dologról, amíg nem megláttam egy Extol szerszámkészlet összeállítást egy miurazöld műanyagkofferben. Felraktam a webáruházba, több darab is fogyott belőle.

Csak tetézte a dolgot, hogy egyik ismerősöm aki egyedülálló anya megkért, hogy fúrjak fel egy tükör garnitúrát az előszobába. Semmi szerszáma nem volt otthon. Természetesen az egyetemes szerszám eszközt a kalapácsot otthon hagytam. Választhattam hogy a húsklopfolót használom vagy a fúrógép hátsó részét kalapács helyett. Ekkor jöttem rá, hogy az Extol cég félmunkát végzett,  a kalapáccsal lenne teljes a készlet. Addig nem hittem el Marának, hogy lehet olyan háztartás ahol legalább egy csavarhúzó ne lenne. Aztán belegondoltam, hogy lehet ha egyedül élnék úgy férfimódra, nekem sem lenne otthon varrókészletem.

A színe: amikor bejött az Extol új dizájnja felvilágosítottak, hogy nem libafoszöld, hanem miurazöld. No az meg milyen? Rákérdeztem, és a válasz a következő volt: Amikor a Lamborghini autógyártó cég miura versenyautójával kijött 1966-ban nagy újdonságnak számított az élénkzöld színe. Annyira forradalmi volt, hogy azóta ezt a színt miurazöldnek hívják.

Még egy információ: a készletben lévő hőmérőnek látszó tárgy nem hőmérő, hanem feszültségvizsgáló.

Az idén végre kijött a megfelelő színű Lady elnevezésű szerszámkészlet. Íme:

Tovább a szerszámkészletekhez >>

Egyszerű a válasz: hát a fúrógép feliratú címkéből.

2011 tavasza lehetett mikor az egyik importőrtől az elektromos szerszámgépek a következő levéllel kezdtek el érkezni:

Mellé csomagolva az öntapadós kis 30x50mm-es cédulák áramfejlesztő, fúrógép, hőlégfúvó, stb.felirattal.

Azóta kicsomagolunk és ragasztgatunk, mert nem elég hogy a fúrógép dobozán két-három nyelven rajta van az hogy bohrmaschine, meg drilling machine a magyar fúrógép felirat mellett, viszont a fúrógépen nincs rajta! De ez az állapot csak addig tart amíg nem ragasztjuk rá (nem a dobozra kell ragasztani, hanem a gépre!) a fúrógép feliratú matricát. Így már minket nem büntet a hatóság, mert az előírásoknak megfelelően járunk el.

Szeretek idézni Richard Bandlertől és John Grindertől. Ők az NLP atyjai. Matematikusként kezdtek, belemerültek a pszichiátriába, majd kitalálták az NLP-t (Miaznlp egy mondatban: úgy tudjuk az agyunkat programozni szavakkal, gondolatokkal, mint a számítógépet és ezzel fóbiák, betegségek gyógyíthatók) Én csak úgy adnák a pszichiátereknek diplomát, na elvégeznék a 3 hetes NLP kurzust.

Mindenkinek ajánlom a Békából királyfi és az Elmés változások könyveket. Az utóbbiból egy idézet:

Van az emberi fajnak három súlyos betegsége:

- Az első a komolyság. Ezt jól illusztrálja a „halálkomoly” kifejezés.
Ha el határozzátok, hogy el akartok érni valamit, rendben van. De ha komolyan veszitek a dolgot, csak elvakultok, és saját magatokat gáncsoljátok el.

- A második kór a biztosra venni valamit, különösen azt, hogy igazunk van. Amikor az emberek biztosak lesznek valamiben, többé nem vesznek észre semmit, és a gondolkodást is abbahagyják.
Amikor teljesen biztosnak érzitek magatokat valamiben, teljesen biztosak lehettek benne, hogy valamit figyelmen kívül hagytok. Néha praktikus egy ideig szándékosan figyelmen kívül hagyni valamit, de aki teljesen biztos a dolgában, az valószínűleg sohasem veszi észre, ami mellett elment. Könnyű belemenni a bizonyosság csapdájába.
 
- A harmadik kór a fontosság. Ennek is a legrosszabb fajtája a saját magunk fontossága, az önteltség.
Amint valami „fontos” lesz, minden más megszűnik az lenni.
A fontossággal remekül meg lehet indokolni a kegyetlenséget, a pusztítást, vagy bármit, ami olyan rossz, hogy igazolni kelljen valamivel.

Az emberek többsége e három betegségnél köt ki, ha megakadt valamiben.
Elkezdhetünk fontosnak tartani valamit, de csak akkor vehetjük komolyan, amikor ebben biztosak leszünk:)

Ezen a ponton vége a gondolkodásnak.

Richard Bandler NLP

A szokásos nap volt a szerszámboltban. Jöttek mentek a vevők, hál isten vásároltak is. Csöngött a telefon úgy ötpercenként, ahogy szokott.

Csöng megint, felveszem: Jó napot, Házakáruháza! Jó napot mondja egy úr és folytatja.

Bemutatkozik egy jó nevű budapesti cukrászda vezetőjeként: Szeretnék érdeklődni hogy melyik Wagner festékszóró jó lekvár fújására? Erre nem tudtam gyorsba válaszolni, hogy időt nyerjek visszakérdeztem: milyen nagyságú fúvókával lenne jó lekvárt fújni? Mivel a szerszamok-webaruhaz.hu honlapon már azért tájékozódott hogy mik a szórópisztoly lehetőségek, de nem tudta eldönteni, úgyhogy együtt próbáltuk kiválasztani a megfelelő fúvókát és festékszórót. Végül abban egyetértettünk, hogy a lekvár állaga hasonló a trinát zománchoz. Végül két fúvókával a Wagner W180P festékszóróra esett a választás. El is vitték pár nap múlva. Sajnos visszajelzést nem kaptam arról, hogy sikerült a projekt, de mivel nem hozták vissza, gondolom azóta is a festékszóró rendületlenül fújja a lekvárt a tortákra. Azóta csokifújásra is vittek festékszórót Az említett festékszórók >>

A fűnyíró szükséges tavaszi karbantartása

• 

  A benzines fűnyíró esetében a motorolaj cseréje. Évente egyszer, ha nem is megy sokat érdemes lecserélni azt a 6dl motorolajat a fűnyíró gépben.
• A levegőszűrő kitisztítása, szükség esetén lecserélése.
• Gyújtógyertya, gyertyapipa, gyertyahézag ellenőrzése.
• A fűnyíró kés élezése, éleztetése. Figyeljen a fűnyíró kés megfelelő kiegyensúlyozására! Élezéskor érdemes kiegyensúlyozni. Otthon is meg lehet oldani, szakműhelyben azért pontosabb. javasolom, hogy hozza be a boltba, hogy megfelelően felszerelt műhelyben legyen elvégezve a munka.
• A fűnyíró kés felszerelése után ellenőrizzük, hogy a csavart megfelelő erővel húztuk meg.
• A kaszaház illetve a huzalkábelek általános ellenőrzése csavarok stiftek megfelelő rögzítettségének ellenőrzése.
• Az önjárós fűnyíró modelleknél a hajtásszíj feszességének és állapotának ellenőrzése.

A fűkasza tavaszi karbantartási munkái

• A fűkasza levegőszűrőjének tisztítása, illetve cseréje
• Gyújtógyertya ellenőrzése
• A fűkasza vágó tartozékainak - damilfej, damil, fűvágólap - általános vizsgálata. Nézzük meg nem törött vagy repedt a damilfej, van-e elegendő fűkasza damil tartalékban?
• Elég éles-e a fűvágólap? A fűvágólap élezése, éleztetése. Itt is figyelni kell a kiegyensúlyozásra!
• Csavarok, stiftek megfelelő rögzítettségének ellenőrzése.
• Burkolati elemek, védőburkolat ellenőrzése.

A kertigépek üzemanyagairól

• Régi (két hónapnál öregebb) üzemanyagot használni nem ajánlatos, ezért a tavaszi induláskor ajánljuk a friss üzemanyagot illetve üzemanyag-keveréket
• Az üzemanyag-keveréket a tankba töltés előtt rázzuk össze!
• Tárolása hűvös, napfénytől védett helyen és a megfelelő tárolóedényben történjen!

Bútor nézegetés során döbben rá az ember, persze amikor meglátja a kiírt uram-bocsá  akciós árat, hogy ilyen árak mellett még ha nagyon is nincs ideje és kedve hozzá inkább megcsinálja.

Az odáig rendben van, hogy a bútor lapszabászat műhelyében levágatjuk a bútorlapot. Egyes szerszám van is otthon pl:fúrógép, kalapács, fúró stb. rendelkezünk. Aztán megvesszük hozzá a egyik Wolfcraft tipliző készüléket >> facsapokat, faragasztót, polctartót és a kivetőpántokat.

A Wolfcraft fatipliző készülékhez van leírás, de a kivetőpánt mellé nem adnak semmit. Hova fúrjuk a lyukakat a pánthoz?

Itt a segítség: 2 féle méretű rácsukódó típusú kivetőpántot lehet kapni, a 26 és a 35mm átmérőjűt. Alapszabály, hogy 4mm-re legyen a kivetőpánt furatának a széle a bútorlap szélétől. A 26mm kivetőpánt esetében a bútorlap szélétől 17mm-re jelöljük ki a furat közepét, a 35mm-e pántnál ez 22mm legyen.

A rácsukódó kivetőpántot akkor alkalmazzuk, ha az ajtó takarja a bútor oldalát, a mellé ill. közé záródót akkor ha az ajtólap az oldallap síkjába csukódik és becsukott ajtólapnál látszik az oldallap éle.

Van sablon is a kivetőpánt fúrásához, mely megkönnyíti a kijelölést >>

A plexi törékeny, repedésre hajlamos. Sokszor kérdezik tőlem, fúrható-e, ha igen hogyan, vagy milyen fűrész kell a vágásához.

A plexi fúrása:

A plexi fúrásához használjunk hagyományos fémfúrót. A fafúró nem jó erre a célra.

Lényeg az, hogy a plexi átfúrásakor a plexi lapot jól rögzítsük le a munkalapra, mert a fúró hajlamos felrántani és ilyenkor szokott eltörni. A védőfóliát hagyjuk a plexi lemezen. Asztalos szorító segítségével rögzítsük a munkaasztalhoz. Kis előtolással és kis fordulatszámmal - úgy 1000-1500 ford/perc - fúrjunk. A fúrás vége felé vigyázzunk, hogy ne mozduljon el a fúró a fúrás síkjából és hogy ne rántsa fel a plexi lemezt. Főleg akkor kell jól lerögzíteni ha a plexi szélén fúrunk.

Plexi vágása:

A plexit vághatjuk körfűrésszel, dekopír fűrésszel és ha nincs más esetleg flexxel.

A körfűrész fűrészlapját jól kell megválasztanunk hogy alkalmas legyen a fűrész plexi vágására. Használjunk műanyaghoz való körfűrész tárcsát. Ha nincs jó az alumíniumra való fűrésztárcsa. Fa vágásához való fűrésztárcsát ne használjunk, mert a fogkiképzés miatt töri a plexi lemezt.

A dekopírlap jó megválasztása itt is fontos. Lehet kapni kimondottan plexihez való dekopírlapot. Ha nem találunk akkor használjunk köszörült (a hajtogatott nem jó!) lehetőleg kis fogazású fűrészlapot.

A sarokcsiszoló gépet végső esetben használhatjuk, de mindenképpen a legvékonyabb 1mm vastag vágótárcsával.

Csak az összes megmunkálás után (fúrás, vágás, élcsiszolás) vegyük le a védőfóliát.

 A plexit innen szerezhetjük be: >>>